A vizuális memória létfontosságú szerepet játszik minden ember életében. Ismerős ember arcának felismerése a tömegben, térkép ellenőrzése nélkül eljutni a kívánt címre, vagy azonnal meghatározni a kívánt színt/mintát – mindezt a memóriába vésett vizuális képekkel lehet megtenni.
Összehasonlíthatóak a fényképekkel, amelyek mindig a fejben tárolódnak, és összehasonlítás útján segítenek eligazodni a környező térben. A vizuális memóriát nem hiába nevezik „fotósnak”.
Vizuális memória
Tudományos meghatározás
A hivatalos definíció szerint a vizuális memória a látószervek által észlelt információk memorizálása. E jelenség alternatív nevei a vizuális és a fényképes memória.
Az emberek 80%-a vizuálisan tanul – ők a vizuális információkra emlékeznek a legjobban, nem pedig a hallási, tapintási, szaglási és ízlelési információkra. Ebben az ember alapvetően különbözik a legtöbb állattól, akiknél a szaglószervek állnak az első helyen. Például a macskák és kutyák elsősorban szaglás alapján navigálnak – éppúgy emlékeznek a szagokra és azok kombinációira, mint mi a vizuális képekre.
Az agy occipitalis lebenye felelős a vizuális memóriáért. Amikor megsérül, egy személy elveszítheti mások felismerésének képességét, amit a pszichológiában mentális vakságnak neveznek.
Az agy normál működése során a legtöbb vizuális kép automatikusan egyedi nevet kap. Például, amikor egy ismerős színész arcát látjuk, eszünkbe jut a neve, a filmek pillanatai, amelyekben szerepelt, és más kapcsolódó információk. Ha megszakad a kapcsolat a verbális és a vizuális képek között, nem tudjuk megjegyezni az emberek nevét és a helyeket, ahol találkoztunk velük, bár biztosan tudjuk, hogy ismerősek számunkra.
A vizuális memória működésének tipikus példája több pontban is leírható:
- Látjuk egy személy arcát, és tudat alatt összehasonlítjuk a hosszú távú emlékezetben található különféle vizuális képekkel.
- Ha egyezést találunk, felismerjük a személyt, és megjegyezzük a vele kapcsolatos információkat.
- Ha nincs egyezés, a személyt idegenként jellemezzük.
Ez az egész folyamat a másodperc töredékét is igénybe vehet: ha egy ismerős személy nem változott az utolsó találkozás óta, a felismerés szinte azonnal megtörténik. Ahogy öregszünk, és központi idegrendszerünk romlik, egyre nehezebbé válik az ismerős arcok és tárgyak felismerése és összehasonlítása. A vizuális memória romlásának oka lehet még fejsérülés, súlyos stressz és különféle pszichostimulánsok használata.
A vizsgálat előzményei
A különböző történelmi korszakokban a vizuális emlékezetet mentális folyamatként, a psziché függvényeként és asszociációs rendszerként írták le. Az első tudományos munkák ebben a témában a 17. századból származnak, de meglehetősen kaotikus jellegűek voltak.
Csak a 19. században Wolfgang Köhler és Kurt Gottschaldt kidolgozott egy világos Gestalt-elméletet, amely a vizuális memóriát olyan integrált rendszerként írja le, amely magában foglalja a kapott vizuális adatok memorizálását, tárolását és reprodukálását.
A Gestalt-elméletet a 20. század elején Karl Bühler és Alfred Binet szemantikai elmélete váltotta fel. Előtérbe helyezte az egyes vizuális képekbe ágyazott jelentéseket, amelyek a szemantikai terheléstől függően jobban vagy rosszabbul emlékeznek meg az emberi emlékezetben.
Végül a 20. század második felében egy új nézőpontot javasoltak – az információ-kibernetikát. Lehetővé tette a képek memorizálásának és reprodukálásának folyamatát a számítástechnikában használthoz hasonló algoritmusok formájában.
Érdekes tények
- Minél gazdagabb a képzelet, annál jobb a vizuális memória. Az ember könnyebben emlékszik, és mentálisan reprodukálja azt, amit el tud képzelni.
- Az emberi memória az élet során formálódik, de az aktív fejlődés 25 éves korig folytatódik. A memóriavesztés első jelei a legtöbb esetben 50 év után jelentkeznek.
- A lehetséges memóriakapacitás amerikai tudósok szerint megközelíti a petabájtot – ezer terabájtnyi adatot (körülbelül 217 872 DVD). Ugyanakkor a rossz emlékek először elfojtódnak, és a kellemes benyomások sokáig megmaradnak – így védik meg a pszichét a túlterheléstől.
- A Guinness-rekordok kétszeres tulajdonosa, Samvel Gharibyan folyamatos edzések segítségével megtanulta megjegyezni a nyomtatott szövegeket. 1990-ben kiváló vizuális memóriája lehetővé tette számára, hogy 1000 véletlenszerű szót ismételjen meg idegen nyelvekből hiba nélkül. 2000-ben ez a rendkívüli ember 2000 olyan orosz szót memorizált, amelyek jelentése nem volt rokon.
- Idővel az emlékek eltorzulhatnak, elhalványulhatnak, és benőhetnek hamis részletekkel. Ezenkívül az emberbe fiktív részleteket és fiktív események emlékeit is be lehet ültetni.
Minden olyan gyakorlat, amely fejleszti a figyelmet, hasznos lehet a vizuális memória fejlesztésében. A teszt egyike ezeknek a szimulátoroknak, amelyek bizonyítottan hatékonyak.
